Hírek, aktualitások

Továbbra is tartja magát az iparági negatív toplista


A Coface Hungary Hitelbiztosító legfrissebb elemzése szerint 2010 első negyedévében közel 12 %-kal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2009 hasonló időszakához képest, bár a növekedés üteme lassul, ami részben annak köszönhető, hogy az elmúlt 4-5 év már elég magas bázist eredményezett.

A fizetésképtelenségi eljárások számának növekedés mértékének csökkenése tulajdonképpen összefüggésben van a gazdasági recesszió végével, amely a fejlett, iparosodott országokban már látható, ám Magyarországon ezek a jelek még nem tapasztalhatóak. Nálunk még inkább növekedés látható a fizetésképtelenségi eljárások számát tekintve. Emellett a Coface Magyarországon továbbra sem tapasztalja a fizetési morál javulását. A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és az építőipar. Ezek mellett az ingatlanközvetítéssel foglalkozók kerültek nagy bajba az első negyedévben, derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

Az eljárások 54,44%-át a felszámolási eljárások adják, ezek volumene 12 %-kal nőtt. Az ügyek másik nagy részét a végelszámolások teszik ki, számuk 9 %-kal növekedett és alig javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve. Megállapítható, hogy a tavaly szeptemberi csődtörvény módosítás még nem érte el célját, számuk ugyan emelkedik, de az eljárások közötti arány változatlanul elenyésző.

Ágazati eltérések

Az építőipar megtartotta listavezető helyét 1 140 eljárással (19 %-kal több, mint 2009-ben). A már meglévő ágazati problémákat az erőteljesen mérséklődött finanszírozási hajlam, és a radikálisan csökkenő kereslet csak erősítette. Ezt az ágazatot – eltekintve a nagy szereplőktől – a Coface továbbra is átláthatatlannak tartja, a piaci szereplőket nehéz minősíteni. Ebben az iparágban bizonyosan csökkenie kell a cégek számának. De hiába csökkenne tartósan a kockázatos cégek száma – teszi hozzá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője – nem jelentené feltétlenül azt, hogy rövid időn belül eléri azt az egészséges arányt, amit a hazai gazdaság mérete megkíván.

A dobogó második és harmadik fokán a kis- és nagykereskedelem áll, 943 és 922 eljárással. Negyedik helyen, az előző évhez hasonlóan, ismét az ingatlangazdálkodás áll, 508 fizetésképtelenségi eljárással. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy arányban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, a kereskedelmi vállalkozások, valamint a textilipar állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: az építőipari cégek, az acél- és fémipar, a turizmust és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (az eljárások 18,62%-a, összesen bejegyzett cégek 13,32%-a). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (az eljárások 23,78%-a, összesen bejegyzett cégek 18,4%-a), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (az eljárások 5,99%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,80%-a), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (az eljárások 6,48%-a, összesen bejegyzett cégek 13,87%-a) teljesített a legjobban.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy leginkább a gépjárműiparban romlott a helyzet. A globális pénzügyi válság hatására kialakult keresletcsökkenés világszerte jelentősen visszavetette az autógyárak termelését, ami a fizetésképtelenségi eljárások jelentős növekedését okozta ebben az ágazatban. Szintén nagymértékű romlást regisztrált a Coface a logisztikai szektorban is. Az említett ágazatokban a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedése megközelíti az 50%-ot. Egyértelmű, hogy ők a válság igazi nagy vesztesei, hiszen az összes eljárásban képviselt arányuknak nagymértékű növekedése, világosan a visszaesésnek tudható be. Szintén nagy elmozdulás tapasztalható a pénzügyi közvetítőknél, melyet többnyire a visszafogott banki hitelezési tevékenység, valamint a hitelfelvevők sokkal visszafogottabb kereslete miatti visszaesés generált.

Az alacsony bázisérték miatt az energiatermelőknél tapasztalhatunk további jelentős növekedést, de figyelembe véve az eljárások csekély számát – összesen csak 11 eljárásról beszélünk – jól látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.

Magyarországon továbbra is a fizetési kockázatok növekedésére kell számítani azokban az ágazatokban is, melyeknél a globális és regionális trendek már javulást ígérnének. A hosszabb távú javuláshoz szükség volna az Unió gazdaságának jelentősebb gyorsulására, valamint a belső fogyasztás és a beruházások élénkülésére. Amíg ezek nem változnak jelentősen, addig a magyarországi cégek kockázati megítélésben sem várható érdemi javulás.

Kilátások

Bár a jelenlegi helyzet még bizonytalan, mégis kedvezőbb a kép, mint egy évvel ezelőtt volt. Bagyura András a Coface Hungary kereskedelmi vezetője bízik abban, hogy az év hátralévő részében az eljárások növekedési üteme már nem fogja meghaladni az első három hónapban tapasztalt mértéket, sőt talán mérséklődik is, de figyelmeztet, hogy az első komoly jel az lesz a javulásra, ha abszolút értékben csökkenésnek indul a fizetésképtelenségi eljárások száma, erre azonban még várni kell.

A magyar gazdasági válságból való kilábalásához a kockázatkezelési és fizetésképtelenségi eljárások csökkenésén túl, szükség lenne tőkeerős cégek beruházására és a gazdasági növekedés újraindulására. Ám kérdéses, hogy a magyar gazdaságpolitikában történik-e olyan érdemi változás, ami befolyásolhatja a belső fogyasztás és a kereslet alakulását. Nem valószínűsíthető, hogy bármilyen új intézkedés közvetlen hatása rövid időn belül jelentkezhet, a jövőbeni gazdaságélénkítő lépések eredménye csak hosszabb távon lesz érezhető a cégek életében. Az említett okok miatt a hazai cégeknek az idei évben még egy stagnáló piaci környezettel kell szembenézniük. Ugyanakkor a Nyugat Európában és más fellendülő régiókban érzékelhető kibontakozó gazdasági élénkülés, valamint a javuló kilátások következtében, a bankok és a hitelbiztosítók kockázatvállalási politikája érzékelhetően javulni fog. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a hitelbiztosítók jóval rugalmasabbak lettek az igényelt hitelkeretek felülbírásában, ami egyben azt eredményezte, hogy az elmúlt hónapokban nagy mértékben nőtt a hitelbiztosítás iránti érdeklődés, ez azonban a válság ideje alatt elszenvedett hitelezés veszteségeivel is összefügg. A válság komoly pofon volt mindenkinek és jelentősen megnövekedett a kereskedelmi hitelezés aránya. A cégek egyre nagyobb mértékben a szállítóik felé fordultak, ami azzal járt, hogy még nagyobb hitelt próbáltak elérni értékben és időben is. Ennek következménye, hogy ma a hazai gazdaságban lévő összes hitel 80 %-a szállítói hitel, amely kezelése komoly kihívást jelent – hívja fel a figyelmet Bagyura.